2011. szeptember 27., kedd

barackos smoothie

Nyam nyam nyam, na jó ezen felül is lesz némi hozzáfűznivalóm a fenti képhez, de pár perces konyhai tevékenységhez rövid komment dukál. A szemfülesebbek észrevehetik a hajdani lakótelepi nappalik falképeit idéző, giccsbe hajló háttérválasztásomat az árulkodó vonalkóddal...Igen, lebuktam. Nem egy zöldség-gyümölcs árust fosztottam ki a kép kedvéért, csupán egy mappa állt modellt a háttérben. Ahogy reggelit készíteni is lusta voltam, talán nem csoda, hogy a képet is vágás nélkül publikálom most és csak abban reménykedem, ha kipróbáljátok ezt az isteni barackos smoothiet elfelejtitek nekem ezt a kis bakit.

1 főre, mert reggel az is szép teljesítmény tőlem, ha magamról gondoskodom:

1 kajszibarack
1/2 banán
2dl 100%-os narancslé
1 tk méz
1/2 kk őrölt fahéj
1/2 kk őrölt gyömbér
3 jégkocka

A gyengéd botmixeres ébresztő párunknak:

A hozzávalókat egy magas falú edénybe tesszük és kézi botmixerrel összeturmixoljuk. Na jó még annyi, hogy a barackot cikkekre vágtam, a banánt pedig felkarikáztam, de tényleg ennyi.

2011. szeptember 25., vasárnap

Betyár bableves

Kissé megijedtem, hogy a hűtőnk bár tele van, de ennek ellenére nem nagyon fogok tudni mit postolni a jövő héten, mert az általam készített, befotózott ételreceptek elfogytak, mikor eszembe jutott, hogy a múlt hétvégi vendégség kezdő fogását, a levest még nem is mutattam be. Most még mindig jó érzéssel tölt el, hogy levesekkel foglalkozhatom, mert múlt héten nagyon csúnyán megfáztam, és bár nem vagyok nagy leveses, de valahogy szerdától kezdve nem nagyon kívántam mást. A múlt heti náthám mementójaként ajánlom ezt a levest, azon "szerencsés" sorstársaimnak, akik szintén voltak olyan ügyesek, és még ebben a csodás időben is meg tudtak fázni, illetve mindazoknak, akik nem ilyen tehetségesek és csak egy tartalmas levesre vágynak.

Lajos Mari szerint ezek kellenek hozzá, de én többet tettem a következőkből:

20 dkg húsos füstölt szalonna
20 dkg füstölt tarja
50 dkg zöldbab (lehet mirelit is)
2 db paradicsom
2 db csípős zöldpaprika
1 db hagyma
1 gerezd zúzott fokhagyma
1 csokor petrezselyem
2 dl tejföl
só, 1 kk pirospaprika, 1 kk vegeta
2 marék csipetke

A szalonnát felkockázzuk, a hagymát finomra aprítjuk. A paprikát kicsumázzuk, vékonyan felkarikázzuk. A paradicsomot kockára vágjuk. A levesfazékban zsírjára pirítjuk a szalonnát, majd a hagymát üvegesre dinszteljük, az utolsó percben a fokhagymát is hozzátesszük, és illatosra pirítjuk. Hozzákeverjük a paradicsomot, paprikát, zöldbabot, lepirítjuk. Vegetával, pirospaprikával ízesítjük és kb. 2 liter vízzel felengedjük. Forrás után hozzáadjuk a vékonyan felcsíkozott tarját, csipetkét, ha szükséges után sózzuk és lassú tűzön 25-30 perc alatt készre főzzük. Végül elkeverjük a tejföllel, és aprított petrezselyemmel megszórva tálaljuk


2011. szeptember 16., péntek

Sült hús, ameddig a szem ellát


Bár első blikkre nem látszik rajtam, mégis a hatalmas, ropogós, egybesült cupákok elvakult rajongója vagyok. Kedvenceim közé tartozik a csülök pékné módra, vagy a fenti képhez modellt álló karaj. számtalan bonyodalomhoz vezetett már különböző éttermekben, hogy szinte vérre menő küzdelmet kellett folytatnom a pincérekkel, hogy a jól megrakott bőségtál ne párom, hanem filigrán alkatú szerénységem előtt landoljon végül. Tényleg megesett, hogy egy pincérlány automatán párom elé tette le a jó adag csülköt, majd mikor magam elé húztam a tányért a csülökkel, ő visszahúzta párom elé, és csak morcossá válló pillantásom vetett gátat a további huza vonának. Mondanám, hogy sajnálom, hogy nem tudok eleget tenni a pincérek fejében élő sztereotípiáknak, és nem cézár salit rendelek, de ahogy a fenti képet nézem, bizonyosan
bátorságot ad nekem a jövőben is, hogy probára tegyem a pincérek fantáziáját.

Polgárpukkasztáshoz beszerzendő:

1,5 kg sertéskaraj
3 ek dijoni magos mustár
3 ek méz
1 ek szójaszósz
1/2 kk őrölt gyömbér
1/2 citrom átszűrt leve
1 dl sör
20 dkg bacon
8-10 gerezd fokhagyma
1 ek olaj
só, bors, kakukkfű

A megrovó pillantásokat elkerúlendő a 4 fal között a következőt kell tenni:

A karajt a felcsíkozott baconnel, és a fokhagymatüskékkel megspékeljük, és még kakukkfüvet is rakunk a bemetszésekbe. A húst kívülről sóval, borssal bedörzsöljük. A pàchoz összekeverjük a fent felsorolt alapanyagokat, és belemasszírozzuk a húsba. 2-3 órát pihentetjük az egészet a hűtőben, majd 150 fokra előmelegített sütőben 2,5-3 óra alatt lefóliàzott tepsiben, porhanyósra sūtjük. Az utolsó 20 percben pirítsunk rà a hús tetejére. Mi rozmaringos krumplival ettük.

2011. szeptember 14., szerda

Frikadelki, avagy mikor az Ukrán az Ikeába megy

Történt egyszer, nagyjàból röpke 2 évvel ezelőtt, hogy beköltöztünk új otthonunkba pàrommal. Jöttek is az ismerősök az üveghegyen is túlról, csak az volt a baj, hogy bàr rengeteg embert vendégül láttunk, mégis néhányan lepattantak arról az üveghegyről, azaz némi hibaszàzalékkal dolgoztunk. Így a mostani hétvégén igyekeztünk ledolgozni a renitenciánkat, akàrmilyen fura is egy két éve belakott otthonba lakásavatót tartani, gondoltam a fogàsok mennyiségével kompenzàlom majd a megkésett bemutatót.Láttam már vendégül kacsalábon forgó 50 négyzetméterünkön több, mint 10 főt, de az egy olyan laza kirakodós jellegűállófogadás volt, ahol mindenki onnan kapott el falatkát, ahonnan épp tudott, és ott fogyasztotta el, ahol épp felszabadult egy kis hely. Így most elég nagy feladat volt 10 embert asztalhoz ültetni, pláne egy 8 főshöz...plussz ilyenkor szeetne az ember kicsit különlegeset, kicsit gyorsan elkèszíthetőt, és kicsit olyat, ami miatt nem kell sokáig magukra hagyni a vendégeket. Ezeknek a követelményeknek szerintem egyszerre tett eleget a Frikadelki. Egyszerű, mert tulajdonképpen egy húsgolyó, különleges, mert van egy kis csavar a szószban, és a vendégeimet sem kell magukra hagynom, mert a húsgolyókat előre kisütjük a szósz pedig 5 perc alatt elkészíthető.

Fasírtgolyócskákhoz:

1 kg darált csirkemell
1 fej finomra vágott hagyma
2 tojás
1 db tejbe áztatott, és kinyomkodott zsemle
1/2 csokor petrezselyem felaprítva
só,bors
olaj a sütéshez

Amitől különlegesebb lesz:

1 fej finomra vágott hagyma
2 ek liszt
1 pohár tejföl (4 dl)
5 dl tej
1 ek vegeta
2 kk pirospaprika

Elkészítés:

A húsgolyó hozzávalóit összekeverjük, kis golyókat formálunk, amit felhevített, bő olajban kisütünk. A húsgolyóhoz használt olajbol megtartunk annyit, ami a rántáshoz kell, és medinszteljük benne a hagymát, majd a lisztet aranybarnára pirítjuk. A rántást folyamatos kavargatás mellett felöntjük a tejjel, ezutàn elkeverjük a tejfölt. Végül befűszerezzük a rántást, és visszatesszük a húsgolyókat a mártásba. Mi zöldséges rizst ettünk mellé.

2011. szeptember 7., szerda

Éva kecskefarmja

Ezzel a bejegyzéssel a nyaralásunk óta tartozom, ami mondhatni a Magyar Konyha nyári számának ajánlásai mentén szerveződött. A Káli medencét és környékét tényleg csak jó szívvel tudnám ajánlani bárkinek. Szerintem felveszi a versenyt akár a Toszkán vidék nyújtotta látvánnyal, és tapasztalatom alapján már a gasztronómia terén sem kell pironkodnunk. A legújabb tervem egy spontán szerveződött pik-nik a helyi termelőktől begyűjtött friss áruból a Badacsony lábánál...
Próbálok azért a tárgyra szorítkozni, bár elég nehéz nem elkalandozni gondolatban, mikor Köveskálra, vagy Szentbékkálára, vagy a Salföld vidékére gondolok. Éva kecskefarmja, valóban nem a könnyen megtalálható helyek közé tartozik, de én a kecskesajtok elkötelezett rajongójaként nem ismerek akadályt. Tudtam, hogy hosszas kutatómunkánkat előbb utóbb siker koronázza majd, és addig is gyönyörű tájakon járhatunk. Az utóbbiból tényleg bőven kijutott, de ezt egy cseppet sem bántuk, mert útközben szürkemarhát fotóztam még egyben, feldolgozatlan formában, valamint végeláthatatlan szőlővel beültetett lankák mellett haladtunk el. Aki azonban kicsit célirányosabban szeretne haladni annak ajánlom, hogy Ábrahámhegyet elhagyva menjen Tapolca felé. Elég hosszan kell menni az úton, majd bal kéz felé lesz egy új építésű szürke ház, illetve az út mellett közvetlenül egy busz megálló, na ott kell bekanyarodni. A poros földúton befelé haladva már célt érünk kb. 500 méteren belül, de ha túlszaladnánk a lovardánál jó szívvel útba igazítanak.
Először a sült halat áruló úr bódéjához értünk, aki szomorúan konstatálta, hogy mi sem hozzá jöttünk, de nagyon kedvesen elirányított minket a tanya végébe, ahol a sajt, illetve mangalica termékek árusítása zajlik. A termékek tényleg fantasztikusak, sajnos a hölgy nem volt túl kedves. Nagyjából olyan érzésem volt, mintha a Tescoba mennék zárás előtt 10 perccel a pultból vásárolni, és az eladó már határozottan nagyon csúnyákat kíván nekem, és ha módjában állna, minden bizonnyal szemmel verné a nekem adott terméket, hogy ne ússzam meg szárazon, hogy őt abajgatni mertem. A kiszolgálás motorikus, nagyüzemi volt, cseppet sem hasonlított az általam várt kedélyes, ráérős piaci hangulatra, ahol a vevő kíváncsi a portékára, és a termelő büszkeséggel osztja meg mesterségének részleteit az érdeklődőkkel. A sajtok azonban tényleg nagyon finomak, és a kolbászokról sem szabad elfelejtkezni, akiket hazafelé menet meg is simogattunk még négy lábon lévő kiszerelésben, mert ők jó szívvel viseltettek irántunk. Jöttek a malackák a hűs dagonyából a kerítéshez dörgölőzni. Aki finomságokra vágyik annak csak ajánlani tudom a látogatást. Aki kedves kiszolgálást is szeretne mellé, az szerintem hajtson tovább az úton egész a Liliomkert nevezetű termelői piacig egy kis mosolyért és ráérős piaci csevejért a friss sajt mellé.

2011. szeptember 5., hétfő

Rakott krumpli de luxe

A rakott krumpli egyike volt az első ételeknek, amit az új lakásunkba való beköltözéskor főztem. Részemről csak egy elterjedt tévhit, hogy a rakott krumpli egy könnyen elkészíthető étel. A kezdetek kezdetén úgy álltam neki a rakott krumplinak, hogy párom tepsit én meg zöldséghámozott vettem. Szóval kicsit rendhagyó volt a beszerzendő elemek listája. Aztán mikor minden eszköz adott volt a konyhában és már már rutinná vált a rakott krumpli elkészítése, kifejlesztettem a de luxe változatot, hogy azért ne legyen túl egyszerű az élet. Merthogy kellenek a kihívások, pláne ha ilyen finom végeredménnyel kecsegtetnek.

Ha tepsid már van, kelleni fog még:

2 kg krumpli
5 db tojás
40 dkg puha kolbász
20 dkg kolozsvári szalonna
10 dkg füstölt sajt
2 doboz tejföl (2*4 dl)
2 ek liszt
2 gerezd fokhagyma
só, bors

Ha már berendezkedtél a konyhába:

A krumplit egy nagy lábos vízben felteszem főni nagyjából 30 percre, az utolsó 10 percben hozzáteszem a tojásokat és keményre főzöm.A kolbászt felkarikázom, a szalonnát felkockázom és egy serpenyőben elkeverve zsírjára pirítom őket. A megfőtt krumplit és a tojásokat meghámozom, és karikára szeletelem. A tejfölbe belekeverem a zúzott fokhagymát, és a lisztet. A tepsit kivajazom, és az aljára egy sor krumplit fektetek, amit sóval, borssal fűszerezek. Rá egy sor kolbászos szalonna, és tojás kerül, ezután egy réteg tejföl következik. Majd újra gy sor krumpli jön, amire kolbász, és tojáskarikák kerülnek, és újra a tejföl. A legfelső sor a krumpli lesz, amit tejföllel vastagon bekenünk, majd reszelt sajttal, és a maradék szalonnával borítunk. a sütőben 180 fokon 30 perc alatt, lefóliázva készre sütjük, az utolsó 10 percben a tetejére rápirítunk.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...